HUNGARIA-3775 KONDÓ, SZABADSÁG UTCA 77.; tel.: 30/639-2903; drótpostacím: kondoref@gmail.com MAGYARORSZÁG-3776 RADOSTYÁN, KOSSUTH LAJOS U. 2-4. tel.: 30/639-2903; radostyan@gmail.com
MEGJELENT A RADOSTYÁNI SION
XXXI. ÉVFOLYAMÁNAK 2. SZÁMA
Napvilágra kerültek a radostyáni templom középkori részletei
Radostyán gyönyörű. A Pitypalatty-völgy csodás. Nem meglepő, hogy az ittjárót elbűvöli a táj szépsége. Kicsiny falvak ülnek a Bükk keleti, dombokká szelídült, egész a Sajóig lemerészkedő nyúlványai között. Pontosan hatan vannak Kápolnától Varbóig, s élik mindennapjaikat vagy ünnepeiket a természet e pazar porondján. A hat falu között éppen középen van Radostyán, a 2300 éve folyamatosan emberlakta hely. Nekünk talán már megszokott a szépség, megszokott a táj bűvös varázsa, megszokott az, amit nem szabadna megszokni annak, aki nyitott szemmel él a világban. Minden reggel új csodára ébredünk, minden nap elénk hoz valami szépet, amit megláthatunk a teremtettségből, minden nap tehetünk valamit, amiért érdemes élni, lelkesedni. Amikor felkaptatunk a Kutyás-oldalra, kitárul elénk az az utánozhatatlan, festő keze által megrajzolhatatlan táj, a színek élénk rikítása vagy plasztikus kavalkádja, nyári színpompa vagy őszi áradata az elmúlás szomorú tarkaságának, vagy a tél dermedt kristályragyogását felváltó reményzöldje a kikeletnek, Magas-Tátra égbetörő csúcsai a horizont szélén, vagy gazdag gyümölcsösök és üde szőlőskertek vidám változatossága, a dombokon megbúvó fehérfalú pinceházak kedves füzérsora, bennük munkás ember szomját megérdemelten oltó nemes nedű, mert méltó a munkás a maga bérére, a jutalomra az, aki küzd a földdel az életért, aki verejtékét nem sajnálja, hogy kóró és bogáncs helyett édes gyümölcsöt teremjen neki. Mert manapság terem sok bogáncsot és tövist is a föld, mint az emberek élete olykor. De mi azt lássuk a világból, ami szép! Törekedjünk a nemesre, a jóra és a tökéletesre! Az Istenben megnyugvó ember így látja a teremtettség csodáit, a Földnek e pontján pedig különösképpen. S aki látja, annak élete maga is csodát terem.
Egy bejegyzés álljon végül itt a vendégkönyvünkből: „Lenyűgöző a táj szépsége…ahol átütő erővel sugárzik az önmeghatározó=hitét megvalló "Radostyáni Sion" népének a hite és hazaszeretete. A Hit, a Hazaszeretet, a népi-művészet felmutatása, a nevében is bájos "Pitypalatty"-völgy … Petőfi verset idéz lelkemben"...ha a Föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta.." A Natúra és az Isten alkotta ember szellemi gazdagságát közvetíti.” (Tóth Árpádné ny. lelkipásztor Harkányból)
Ha ide látogat, meglátja, hogy valóban gyönyörű ez az Isten adta hely, s objektivitást nyer majd az itt élők szubjektív és néha a lokálpatriótizmustól elfogult véleménye.
Várady Zsolt református lelkész 2010-ben
Radostyán a két Tátrával, a Magassal és az Alacsonnyal. Tiszta időben látjuk a Szepes vármegye északi határát, illetve egyben ezer éves Hazánk és Lengyelhon történelmi határát jelző Kárpátok-koronáját. A kitekintés, a távolba látás, a nagyobb perspektíva felfedezése megerősíthet a hétköznapok sokszor őrlőmalom jellegű küzdelmeiben.
A magyar történelem először 1219-ben említi a ma 700 lelket számláló községünket, Radostyánt. Magyarországban, Borsod vármegyében, a Bükk-hegység észak-keleti, dombokká szelídült oldalán fekszik, 18 kilométerre Miskolctól.
Radostyán és Kondó légiképen
Radostyán neve ószláv eredetű, magyarul "várhely" a jelentése. A középkori templom ezen a falu közepén emelkedő "hegyen", "várhelyen" épült, ismeretlen időben. Mai állapotát 1784-ben nyerte. Érdekesség, hogy a templom mellett lévő temetőn a többszöri ásatások alkalmával kétezerháromszáz éves kelta urnasírokat találtak értékes leletekkel.
